Ez sokkal inkább búcsúbuli, mint kamatdöntés
Nem okozott meglepetést csütörtöki döntésével az EKB kormányzótanácsa, így pedig a döntést követő sajtótájékoztató átment Mario Draghi búcsúbulijába.
Nem okozott meglepetést csütörtöki döntésével az EKB kormányzótanácsa, így pedig a döntést követő sajtótájékoztató átment Mario Draghi búcsúbulijába.
Nem értett mindenki egyet az Európai Központi Bank szeptemberi döntésével, miszerint novemberben újraindítja a mennyiségi lazítás (QE) programját, szivárgott ki. A monetáris politikai bizottság hivatalos levelében kérte Mario Draghit, hogy tartózkodjon a QE-től, az EKB elnöke viszont ezt láthatóan ignorálta - írja a Financial Times.
Az Európai Központi Bank (EKB) soron következő elnöke szerint a globális gazdaság "törékeny" és "veszélyben van".
Christine Lagarde megszerezte az Európai Parlament plenáris ülésének támogatását ahhoz, hogy betölthesse az Európai Központi Bank (EKB) elnöki tisztségét.
A vártnak megfelelően 10 bázisponttal csökkentette az eddigi mínusz 0,4 százalékos alapkamatot az Európai Központi Bank (EKB), vagyis a gazdaság beindítása és az infláció élénkítése érdekében a lazítás útjára lépett. A kamatvágás mellett havi 20 milliárdos összegben újraindulnak az állampapír-vásárlások, Mario Draghi a döntés után azt mondta, hogy hisznek abban, hogy ennyi elég lesz az inflációs várakozások beindításához.
Szintre biztosra vehető, hogy a kiábrándító gazdasági teljesítményre reagálva az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön tovább csökkenti a betéti kamatot, de további intézkedések is lehetnek a tarsolyban. Az igazán nagy dobás az lenne, ha megint elindítanák az eszközvásárlást, vagyis további friss pénzzel árasztanák el az eurózónát. A várakozások nagyon jelentősek, hetek óta a mostani lépésekre figyel a piac, épp ezért annak is viszonylag nagy az esélye, hogy csalódást okoz majd a jegybank és kiábrándulás jön.
A héten jön a várva várt EKB-döntés, amire hetek óta készülnek a befektetők, és akár komoly kilengéseket is hozhat az euró-dollár árfolyamban. A forintot is érdemes lehet figyelni, hiszen az augusztusi inflációs adat a legutóbbi történelmi mélypont közelében érheti a magyar devizát.
Ma hét éve, az adósságválság csúcsán mondta leghíresebb, “whatever it takes" beszédét Mario Draghi, az Európai Központi Bank leköszönő elnöke. Tényleg mindent megtettek, de Draghi elnöksége alatt már biztosan nem tér vissza a “normális" monetáris politika - hiába készültek kamatemelésre, most újabb lazítást voltak kénytelenek bejelenteni. Kérdés, hogy utódja, Christine Lagarde nagyobb sikerrel tudja-e meggyőzni az eurózóna kormányait, élükön a fiskális konzervatív németekkel arról, hogy az európrojekt több egyszerű szoros együttélésnél és a megnyíló lehetőségek opportunista kiaknázásánál. Ha nem, az EKB-nál továbbra is csak arra koncentrálhatnak, hogy bármit megtegyenek, hogy egyáltalán megmentsék az eurót, és a válságkezelésnek szánt mondat az EKB állandó mottója lehet.
Ma még nem vágott kamatot az EKB, de kommunikációjában egyértelműen előkészítette azt szeptemberre, sőt a tartósan cél alatti inflációra hivatkozva egy átfogó lazító csomagot is belengetett. Ebben egy újabb eszközvásárlási program elindítása, illetve egy többszintű jegybanki betételfogadási rendszer is szerepelne. Az euró kezdetben kétéves mélypontra bukott, de mivel az EKB-üzenetekre már felkészült a piac, végül felpattant a délután második felében.
Fontosabb részletek
Mégsem a nagy esélyesnek számító Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke fogja vezetni az Európai Központi Bankot Mario Draghi mandátumának lejárta után, ami elképesztően jó hír az euró jövője szempontjából, hiszen nála héjább tagja nincs a Kormányzótanácsnak. A következő időszakban is kreatív és bátor döntéseket kell majd hozniuk a jegybankároknak, ahogyan arra szükség volt az elmúlt években is. Lássuk, milyen esélye lesz erre az EKB-nak Christine Lagarde vezetésével.
Angela Merkel kancellár pártjának egy tekintélyes politikusa keményen bírálta Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) októberben távozó elnökét, amiért "riasztó" jelzéseket küld a piacnak az eurózóna jövőbeni politikáját illetően, és ezzel gyakorlatilag megköti utódja kezét.
Történelmi mélypontra süllyedt a tízéves német, francia és osztrák államkötvény hozama kedden, miután Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke kijelentette, hogy szükség lehet a pénzpolitika további lazítására, ha a gazdasági kilátások nem javulnak. Draghi a portugáliai Sintrában tartott jegybanki konferencián kijelentette, hogy elképzelhetőnek tartja a kamatcsökkentést vagy az eszközvásárlások újraindítását, ha az infláció nem pörög fel.
Miközben eddig az volt a kérdés, hogy az EKB mikor kezdi meg a monetáris szigorítást, vagyis mikor várható az első kamatemelés időpontja, ettől teljesen eltérő hangot ütött meg Mario Draghi, az EKB vezére ma délelőtt. Erősen utalt arra, hogy a következő monetáris politikai lépés lazítás lesz.
A vártnak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon csütörtökön az EKB, majd a sajtótájékoztatón Mario Draghi kiemelte: komoly kockázatokat látnak, ezért minden eszközt készenlétben tartanak.
Könnyen lehet, hogy Mario Draghi mandátumának lejártával nem csak új elnököt, hanem teljesen új stratégiát is kap idén az Európai Központi Bank - írja a Bloomberg. A lap cikke szerint a vezetői posztra esélyes Olli Rehn teljesen új eszközöket adna a jegybank kezébe, mely így a Fed által kitaposott útra léphetne.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank döntéshozói mai ülésükön nem változtattak az irányadó kamatokon: az alapkamatot 0%-on, az egynapos hitelkamatot 0,25%-on, a betéti kamatot pedig -0,4%-on hagyták. Emellett viszont bejelentésre került a hitelezés élénkítését célzó újabb TLTRO-program, ráadásul későbbre tolódott az első kamatemelés EKB által előrevetített időpontja is. Mindkét lépés egyértelmű beismerése annak, hogy baj van az euróövezeti gazdaságban.
Fontosabb részletek
Az Európai Központi Bank (EKB) az euróövezeti gazdasági növekedés lassuló üteme ellenére is a korábban bejelentetteknek megfelelően az év végére befejezi eszközvásárlási programját - jelentette ki Mario Draghi az EKB elnöke az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága előtt.
Az olasz költségvetési politika nem veszélyezteti az eurót Johannes Beermann, a Deutsche Bundesbank igazgatótanácsának tagja szerint.
Az olasz tisztségviselőknek fel kell hagyniuk az euró megkérdőjelezésével, és "le kell nyugodniuk" a költségvetési vitájukat illetően, mivel már így is károkat okoztak a vállalkozásoknak és háztartásoknak - mondta szombaton Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, az olasz jegybank korábbi kormányzója, egy sajtótájékoztatón a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves találkozóján Indonéziában.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
